Amíg iskolába jártunk, minden év október 6.-án meghallgattuk vagy végignéztük az Aradi vértanúkról szóló megemlékező műsort.
Azt vettem észre, hogy mióta – jó pár éve – nem az iskolapadban töltöm október 6.-át, könnyen elsiklom a megemlékezés, a mai nap jelentőse mellett.
Így hát, az Irodaszerelem Magazinon keresztül, Titeket is meghívlak egy rövid megállásra, az Aradi Vértanúkra való megemlékezésre.
Egy Fővárosi gimnázium megemlékező műsorából válogattam ki 6 érdekességet, amit nem biztos, hogy mindannyian tudunk Október 6.-val kapcsolatban. (6 perc olvasási idő)
Thorma János “Aradi vértanúk” / olaj, vászon
1. Az ország valóban óriási anyagi és élő erőket áldozott erre a küzdelemre. Azonban ha a mérleg másik oldalát vizsgáljuk azt is láthatjuk, hogy nem volt hiábavaló, hiszen a forradalom és szabadságharc nélkül nincs 1867-ben kiegyezés. Kiegyezés nélkül pedig nincs később se társadalmi, se gazdasági fejlődés. Az aradi vértanúkat pedig évről évre felidézve vagyunk csak képesek megérteni és becsülni, mit jelent egy régóta vágyott, békésebb jövőben élni.
2. Miért pont október 6. a dátum?
Az, hogy október 6-án végezték ki őket, gyakorlatilag egy színpadi kellék volt. Haynau úgy fogalmazott, hogy ezáltal gyökerestül írtja ki a gazt. Az azt megelőző év október 6-át akarták így megülni, hiszen akkor tört ki Bécsben a forradalom.
3. A 13 elitélt a szabadságharc katonai vezetői voltak.
4. 4 aradi vértanút könyörületből golyó általi halálra ítéltek:
Kiss Ernőt és Schweidel Józsefet azért nem akasztófával büntették, hanem úgymond kegyelemből lőpor és golyó általi halálra lettek ítélve, mert ők nem voltak harcoló csapatok parancsnokai. Dessewffy és Lázár pedig császári és nem cári tábornok előtt tették le a fegyvert. A kötél általi halál valóban nagyon megalázó volt, hiszen köztörvényes bűnözőket volt szokás így kivégezni, nem pedig katonai vezetőket.
5. Haynau természetesen kötél általi halálra ítélte Batthyányt, az első felelős miniszterelnököt is, aki ezt a megaláztatást elkerülendő egy kis tőrrel a kivégzése előtti éjszaka elvágta a nyaki ütőerét, hogy ne tudják felakasztani. Óriási lelkierő kellett ahhoz, hogy a mellette strázsáló őr jelenlétében egyetlen jajszó nélkül megsebezze magát. Végül golyó általi halálra módosították az akasztást.
6. A széleskörben elterjedt legenda szerint, a 13 aradi kivégzésének előestéjén az osztrák börtönőrök vidám sörözéssel mulatták az időt és emiatt régi szokás, hogy erre emlékezve magyar ember sörrel nem koccint. Bár egyesek szerint ez a nemzeti fogadalom csak 150 évig volt érvényes. A kutatók azonban egybe hangzóan azt mondják, hogy erre semmiféle bizonyíték nincs.
Az ország valóban óriási anyagi és élő erőket áldozott erre a küzdelemre. Azonban ha a mérleg másik oldalát vizsgáljuk azt is láthatjuk, hogy nem volt hiábavaló, hiszen a forradalom és szabadságharc nélkül nincs 1867-ben kiegyezés. Kiegyezés nélkül pedig nincs később se társadalmi, se gazdasági fejlődés. Az aradi vértanúkat pedig évről évre felidézve vagyunk csak képesek megérteni és becsülni, mit jelent egy régóta vágyott, békésebb jövőben élni.